Engedd ki
a valóságba!

Köszöntünk téged ezen az oldalon!

Ha itt vagy, minden bizonnyal nem véletlenül keveredtél ide, valószínű, hogy neked is kiskamasz vagy tinédzser gyermeked, gyermekeid vannak. Jól tudjuk, hogy ebben az életszakaszban nem könnyű velük szót érteni, pláne, hogy a járványhelyzet miatt már ti is régóta össze vagytok zárva, így a négy fal közötti élet még nagyobb türelmet követelt meg tőletek.

Most, hogy végre csillapodik a járvány, enyhülnek a korlátozások, végre eljött az idő, hogy az online világból kimozduljunk a valóságba. Persze ennyi virtuális térben eltöltött idő után igazi kihívás rávenni a gyerekeket, hogy hús-vér formában is találkozzanak egymással, játszanak, mozogjanak, sportoljanak együtt a szabadban.

A Magyar Diáksport Szövetség felkért két szakértői csapatot, hogy egyfajta útravalót, hasznos tanácsokat, információkat adjon neked „lélek és test” témákban. Az alábbiakban megtudhatod, hogy mire fontos figyelned a gyereked lelki világával kapcsolatban, hogyan tudod hatékonyan, de partnerként kezelve rávenni őt arra, hogy többet mozogjon, sportoljon, és egészséges maradhasson.

Reméljük, hogy tudunk segíteni. Minden rendben lesz.

GY.I.K.: LÉLEK

  • ? MIT OKOZ AZ ONLINE TÉR?

    A járványhelyzet miatt a gyermekeknek a digitális iskola miatt nagyban megnövekedett az online térben eltöltött idő. Online tanórákon vettek részt, a számítógép segítségével voltak a testnevelés órák, akik nem igazolt játékosok, azok csak az online feladatsorokat teljesítve mozoghattak, ha a saját családjukon belül nem volt a mindennapi élet része a mozgás. Sok gyerek és kamasz eddig leszabályozott online jelenléte kitágult. A határok elmosódtak, ezáltal felborulhatott az addig kialakult rend. Az online játékok szerepe már eddig is nagy szerepet töltött be életükben, és ez most tovább erősödött. Megsokszorozódott azon konfliktusok száma, amit akkor éltek át a családok, amikor kényszerűségből (nem mozdult a gyerek a gép mellől) lekapcsolták a vacsora miatt az áramkörről a számítógépet a szülők. Érhet-e valamit, ha kódoljuk a számítógépet vagy elzárjuk a digitális eszközöket- kérdezik a szülők sok esetben. Azt gondoljuk sokkal inkább a közös keretek, az egész család és benne a gyerek számára is érthető és követhető szabályrendszer kidolgozása és következetes működtetése lenne fontos. Legyenek olyan idők, amikor offline van az egész család, a kütyük helyett a közös és együttes jelenlét lesz hangsúlyos. Érdemes megtanítani a gyerekeknek, a kamaszoknak az önkontrollt is az online játékban, a digitális eszközök használatában. Ha például 20-30 perc után magától lekapcsolja a gépet, akkor másnap is játszhat majd, ha túlcsúszik ezen a megbeszélt időn, akkor egy vagy több nap szünet következzen. A játékok és a képernyőidő szabályozása mellett nagyon fontos, hogy a szülők megpróbálják megérteni azt, mi az, ami gyermeküket a játék világában érdekel, mozgat. Melyek a játszás mögötti motivációk, igények. Ennek megértése nélkül a szabályozás csupán a gyermek szüleivel szembeni ellenérzéseinek színterévé állandósul.

    Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? KAMASZOK CSALÁDJAIKKAL BEZÁRVA

    A serdülőkor önmagában egy szélsőségekkel teli időszak. A járványhelyzetből és a kijárási korlátozásból adódó válság tovább nehezítette a kamaszok életét. A körülményekből adódóan különböző tényezők akadályozhatták a serdülőkori leválást és identitáskeresést. Az összezártság emellett számos konfliktust okozhatott a családi rendszerben, illetve a szülő-gyermek kapcsolatban. A serdülőkor egy szélsőségekben gazdag krízis. A fiatalokat gyakran végletes gondolkodás és viselkedés jellemzi. A nehézségek egy jelentős része magyarázható a bennük végbemenő biológiai és lélektani változásokkal. Ez a viharos időszak azonban nemcsak a kamaszok, hanem környezetük, főként szüleik számára is megterhelő lehetett. A családnak együtt is érdemes azokat a közös megküzdéseket feleleveníteni, amelyek visszaállíthatják a családi rendszer rugalmasságát, és a kamaszok lélektani szükségleteihez is illeszkedik. Erre egy közös séta, kirándulás, élmény alapú családi programok előremozdítóak lehetnek. A bezártság felerősítheti azt is, ami jól működik - mert ott vagyunk, kevesebb időt töltünk külön, és felerősítheti azt is, ami nem működik - főként azokban a családokban, ahol úgy volt jó együtt, hogy mindenki sok időt tudott külön is tölteni. Az eddig bevált mintákat érdemes felismerni, és átgondoltan továbbvinni. Legyenek világos szabályok a megváltozott helyzetekben: hasznos, ha mindenki megtanul kérni, elmondani azt, hogy mit szeretne, és nem passzívan várja a csodát a másiktól. Legyen egy közösen megbeszélt idő, amikor elő lehet hozakodni a kérésekkel - pl. családi kupaktanács, a szoba átrendezése, kézműveskedés, zenetanulás. Mit lehet közösen, közös élményként betenni a család programjai közé? Lehet-e a feladatokat játékosabbá, örömtelivé tenni?

    A serdülőnél minden körülmények között fontos, hogy megélje döntési potenciálját. Ez a karantén időszakában még nehezebb, hiszen a család szinte minden pillanatban össze van zárva. A serdülővel való együttműködésben minden körülmények között ki kell hangsúlyozni, hogy van döntése, kell döntenie, és ez a szüleivel való együttműködés feltétele. Fontos, hogy a szülők egyértelmű, és jól érzékelhető lehetőségeket/kereteket biztosítsanak számára, ahol kipróbálhatja magát. Beszűkült közösségi lehetőségei miatt kevésbé tudja magát kipróbálni kortársai között, így ez a családon belül történik meg, amitől hozzáállása, együttműködése még erősebben és gyakrabban változhat.

    Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? KAMASZKORI ÉLETFELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK AKADÁLYAI

    A kamaszkort - a gyermekkorból felnőtt korba átvezető időszakot - leginkább a változással jellemezhetjük. Számos biológiai jellemzővel egyidőben megváltozik a serdülő elképzelése önmagáról, a világról, az emberekről, és a jó kapcsolatokról is. A leválás, mint ennek a korszaknak a legfontosabb feladata, áthatja a szülőkhöz és a családhoz való kapcsolódást is. Gyermekünk már nem gyerek, még nem felnőtt... a kettő közötti úton halad. Egészséges leválásához feltétlenül szüksége van kortárs kapcsolatokra, és szüleihez való "mindent" kibíró viszonyra is.

    A vírus keltette karanténhelyzet komoly változásokat hozott mind a családok működésében, mind abban, ahogyan a serdülők kapcsolatot tartanak egymással. A kényszerű otthonlét természetszerűen magával hozta az online jelenlét fokozódását, és a személyes kapcsolatok háttérbe szorulását.

    Noha nem tudjuk megjósolni mit hoz a jövő, de ha képesek vagyunk előremutatóan közösen gondolkodni arról, melyik út milyen buktatókat rejt a kamaszok és szüleik közötti kapcsolatban, és melyek azok a fontos sarokpontok amelyek világítótoronyként segítik a szülőket abban, hogy a lehetőségeikhez mérten legjobban tudják segíteni kamaszkorú gyermekeiket az érett felnőtté válás göröngyös útvesztőjében, akkor a jelen helyzetben sokat tehetünk a komolyabb elakadások megelőzése érdekében.

    A bezártság nem jelent beszűkültséget, csupán azt, hogy amit eddig máshol, másokkal igyekezett megtapasztalni magáról a serdülő, azt most a családon belül, és online próbálja megélni. A szülőknek még fontosabb szerep jut, hogy kellően sok, és kellően változatos helyzeteket teremtsenek, ahol a serdülő kipróbálhatja magát, ahol lehet ellenálló, együttműködő, kötözködő, érvelő, segítő, megmagyarázó, esetlen, ügyes...stb.

    A serdülőnél minden körülmények között fontos, hogy megéljék döntési potenciáljukat. Ez a karantén időszakában még nehezebb, hiszen a család szinte minden pillanatban össze van zárva. A serdülővel való együttműködésben minden körülmények között ki kell hangsúlyozni, hogy van döntése, kell döntenie, és ez a szüleivel való együttműködés feltétele. Fontos, hogy a szülők egyértelmű, és jól érzékelhető lehetőségeket/kereteket biztosítsanak számára, ahol kipróbálhatja magát. Beszűkült közösségi lehetőségei miatt kevésbé tudja magát kipróbálni kortársai között, igy ez a családon belül történik meg, amitől hozzáállása, együttműködése még erősebben és gyakrabban változhat.

    Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? KAMASZKORI SÚLYOS GONDOLATOK

    A kamaszkor természetes velejárója a hangulati hullámzás, ami a biológiai változásokból ered. Ugyanezen folyamatok magyarázzák a kis és nagykamaszok helyzetekről és érzelmekről való gondolkodás kapacitásának csökkenését, ami egészen 22-23 éves korig tarthat. Ezáltal sokkal nehezebben olvassák mások érzelmi állapotait, nehezebb igazodnak el arckifejezések mögötti érzések, hangulatok útvesztőiben. Jelen helyzetben nagyon korlátozott a személyes találkozó a serdülő saját barátaival, korosztályával, ezért ezek a kapcsolattartások főként online formát öltenek. Azok a kamaszok, akik izoláltan, bezártan, közösségeiktől távol, egyedül, szűk családban akár testvér nélkül vészelték át a járványhelyzetet azok a még megmaradt képességeiket sem tudták jól működtetni. Fontos lenne visszatalálni a biztonságos közösségi élethez és a kortárskapcsolatokhoz, ahol találkozhatnak a kortársak igen hasonló kérdéseivel, kételyeivel, ahol rápillanthatnak ismét saját személyiségük építőköveire, amely tükröt tart számukra. A hangulati hullámzás súlyos mértéket is ölthet. Megemelkedett gyermekek és kamaszok között is a szorongásos,- és hangulati zavarok száma. Sokan kérnek segítséget öngyilkossági gondolatok, önsértés, szerabúzus és online bántalmazás miatt. Amennyiben a szülő azt érzékeli, hogy tartósan megváltozik a gyermek vagy kamasz hangulata, viselkedése, étvágya, alvási ritmusa vagy indokolatlanul szorong, akkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.

    A súlyosabb problémákat érdemes megelőzni és időben felismerni. Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? ELMARADT SZALAGAVATÓ, BALLAGÁS (BEFEJEZETLEN TÖRTÉNETEK)

    A járvány alatt a legrémisztőbb hírek, a legnyomasztóbb fantáziák a megbetegedés, kórházba kerülés, a családokat sújtó gyász körül keletkeznek. Örülünk, ha minket nem, vagy csak távolról érintenek, ha “megúsztuk”. Nincs okunk szomorkodni, nem vesztettünk el semmit… Vagy mégis? A gyerekek, kamaszok, fiatalok életében az eltelt bő év, két tanév nyomasztóan sok idő. Ez alatt sokan elvesztették a biztonságérzetüket, a napi visszajelzéseket a társaktól, a heti rutint, a megszokott rítusokat. És sokan elvesztették a fiatalságuk sok értékes lehetőségét, ünnepét, fordulópontját is: nincs szalagavató, nincs ballagás, nincs eufórikusan megünnepelt “leérettségiztem-érzés”. Amit az elmúlt hosszú hónapokban fiatalok ezrei átélnek, az is gyász. Elengedés, belenyugvás kéne hozzá, de eleinte gyakran csalódottság, harag kíséri csak. A rítusok, az ünnepek fontosak az életünkben: közösséget teremtenek, tutajként szolgálnak, ami átvisz egyik partról (élethelyzetből) a másikra. Időt adnak, megállási lehetőséget, villogó helyzetjelzőként mutatják nekünk és másoknak, hol járunk épp az úton. Nem egyedül - együtt. Lehet-e megtalálni az elmaradt ünnepek, rítusok helyett azokat a formákat, amikben együtt, egymás lépteihez, reakcióihoz is hangolódva élhetjük át, hogy továbbléptünk, hogy sok minden történt velünk? Talán tarthatunk ünnepeket kisebb körben a szabadban. Talán rendezhetünk örömfutást, felmászhatunk egy hegyre az újra és újra felkelő napot nézni hajnalban, megteremthetjük az egymással való visszanézésnek, a búcsúzásnak és elindulásnak az ünnepeit. Az elmaradt ünnep veszteség. Az elmaradt ünnep lehetőség.

    Fontos, hogy el kell ismerni, hogy ez most más lesz: a szülő ne akarjon ugyanúgy helytállni mindenben, mint eddig - az első időszakban valószínűleg nem is ment ugyanúgy a munka, és lehet, hogy még az internet megosztásokkal is gond volt. A kamasz pedig bele kellett hogy tanuljon abba, hogy nincs úgy számonkérés, mit tanul magának, magától, és mit nem. Mit lóg el, és mit nem. Ki az a barát, aki keresi, és ki nem…

    Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS

    Az egyik legnehezebb kérdés mindannyiunk számára ebben az időszakban, hogy hogyan tudunk feltöltődni, kimosni magunkból a felgyűlt élményeket. Mindannyian mások vagyunk abban, hogy ki hol töltődik. A kamaszok között is van, aki megkönnyebbül, hogy nem kell emberek között lennie, de gyakori, hogy nagyon hiányoznak nekik a programok és a barátok. Mindannyian tapasztaljuk, hogy amikor kevesebb lehetőségünk van elmenni, kiengedni egy-egy jó programmal, akkor nehezebb kipihenni magunkat és esetleg beragadhatunk a “saját fejünkbe”. Sok kamaszban az ingerelvonás, a különórák és egyéb töltődési lehetőség hiányában eluralkodnak a negatív gondolatok, és van, aki elkezdi azt is megkérdőjelezni, hogy egyáltalán képes-e még mások társaságában lenni. Ezért nagyon fontos megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek biztonságosak, de mégis segítenek kiszakadni a monotóniából. Töltődni fontos kint is és bent is, rendszeres kinti testmozgással vagy benti relaxációs, meditációs tanfolyammal. Amikor nem mehetünk kifelé a világba, segíthet az is, ha magunkba, befelé indulunk. Talán azok a legszerencsésebbek ebben az időszakban, akik részt tudnak venni valamilyen művészi - önkifejező - alkotó folyamatban, online vagy személyesen. Rajzolnak, festenek, zenélnek, írnak és van hol levezetniük, átalakítaniuk a frusztrációjukat, érzéseiket.

    Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? ELFOGADOM-E MÁS SZÜLŐ VÍRUSKEZELÉSÉT

    Ha úgy érezzük, veszélyben vagyunk, és velünk azok, akik számunkra a legfontosabbak, az rengeteg érzést, néha szélsőséges reakciókat is kiválthat belőlünk. Elemi igényünk biztonságban tudni a szeretteinket, önmagunkat. Szeretnénk bebiztosítani az életünket, a jövőt. Olyan jó lenne tudni, hogy ha így és így, ebben a sorrendben, ilyen erős elszánással cselekszünk, akkor minden rendben lesz, semmi baj nem történhet… Nagyon nehéz kibírni a bizonytalanság feszültségét, a kontroll elvesztésének élményét. Ilyenkor gyakran igyekszünk felelőst keresni: ha az a valaki jobban, okosabban cselekedett volna, ha mások jobban figyelnének, ha mindenki betartaná… akkor nem lehetne semmi baj! Aggódva, olykor dühösen, néha kifejezetten gyanakodva figyeljük egymást: ő vajon kezet mosott? Itt nem tüsszentett valaki? Meggyógyult már vajon teljesen? A kapcsolatainkba nem csak a másfél méter távolság és a maszk, hanem a folyamatos óvatosság és kontroll-igény is beszivárgott. Vajon meg tudunk-e küzdeni azzal az élménnyel, hogy - a józan és előírt óvintézkedések betartása ellenére - nincs teljes bizonyosság, garantált biztonság? Tudunk-e bizalmat adni a másik embernek, a másik szülőnek, hogy neki is ugyanolyan fontos a szerettei védelme - ő is gondosan jár el. Tudjuk-e megértéssel nézni a másik szülőt, ha ő másként ítéli meg a játszótéri focizás, a hétvégi vendégség rizikóját szemben a gyerekek bezártság-élményével? Megpróbáljuk-e az ebben a helyzetben megélt, teljesen érthető frusztrált haragunkat a “hüvelyében tartani”, hogy ne hozzon folyamatos neheztelést, gyanakvást, számonkérést a kapcsolatainkba? Megpróbálunk-e egymásra támaszkodni, egymástól tanulni, egymás döntéseit elfogadni ebben a türelemre és önreflexióra is tanító időszakban?

    Megtalálva saját biztonságukat mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

  • ? TÁRSAS KAPCSOLATOK REHABILITÁCIÓJA

    Sokan mondják, kamaszok közül megdöbbentően sokat, hogy nem is rossz az online élet. Beszélgetni tudok a barátaimmal, elolvasom megnézem a neten, ami engem érdekel. Sok szempontból jobb lehet a kevesebb inger és információ, a több szabadidő. De vajon nem fog-e hiányozni, ami nem történik meg? Lehet beszélgetni a barátokkal – de sokkal kevesebb lehetőség van arra, hogy gyakorolni lehessen, mit kezd az ember azokkal, akikkel nem ért egyet. Hogyan lehet nap mint nap együtt lenni, közösen csinálni dolgokat olyanokkal, akik máshogy gondolkodnak, mint én. Lehet pihenni, kikapcsolódni – de sokkal kevesebb lehetőség van erőfeszítést tenni. Átélni, milyen akkor felöltözni, elindulni, másokkal találkozni amikor felkelni sincs erőm és kedvem. És megtapasztalni, hogy még ezeken a napokon is tudnak jó dolgok történni. Az internet okosan azokat a dolgokat ajánlja fel nekünk, amik érdekelnek minket, illeszkednek a világnézetünkhöz. Egyéni és társadalmi szinten is fontos lenne, hogy találkozzunk más információkkal, hogy több szempontból, tágabb perspektívából láthassunk dolgokat – és ezáltal változzon vagy éppen megerősödjön az eredeti elképzelésünk. És akkor még ott vannak az elmaradt véletlen találkozások. Hány barátság, szerelem nem jön létre ezekben az években, mert a neten nem lehet „csak úgy” megpillantani valakit, mellé sodródni a metrón a matekórán vagy egy buliban? Mi lesz az előre el nem tervezett, vicces, néha kissé kínos váratlan helyzetekkel, amikről később derül ki, hogy mennyire fontosak? Lehet szép színes az online élet is – de néha kell, hogy más megvilágításba kerüljön, vagy esetleg ráboruljon egy festékes bödön.

    Fessenek, rajzoljanak, nevessenek, szaladgáljanak, kiránduljanak együtt és engedjék gyermekeiket és kamaszaikat ezt kortársaikkal is megélni.

  • ? AZ AGRESSZIÓ, INDULATOK MAGAS SZINTJE A JÁRVÁNYHELYZETBEN

    A COVID-19 okozta bezártságban a családokban sűrűbbé és hevesebbé válhatnak az összetűzések, az indulatos megnyilvánulások. Az élet korlátozottsága frusztrációt kelt, a megszokott szelepek hiánya miatt egyre növekedhet a feszültség: az apuka nem mehet el a barátaival pingpongozni, az anyuka nem maradhat egyedül a könyvével és a gyerekek egymáson vezetik le a feszültséget az egyéb társas helyzetek híján. Az ingerek megsokszorozódnak ugyanakkor egyhangúvá válnak otthon. Sok az elfojtott negatív érzelem, ebben az időszakban sokan félnek, szoronganak, és ezek az emóciók is növelik a belső feszültséget. Természetes, hogy több lesz otthon is az indulatos megnyilvánulás. Az agresszív viselkedés lehet jutalmazó, pillanatnyi kontroll érzését keltve, a vágyak teljesülnek, a gőz kimegy belőlünk, ugyanakkor a kapcsolatokra negatív hatást gyakorolhat.

    Az agressziót csak növeli az agresszió, így a helyzet egyre rosszabbá is válhat. Hogyan lehet megállítani ezt az ördögi kört? Éppen úgy, ahogy a kicsi gyerekeknek, a nagyobbaknak és a felnőtteknek is a lecsillapodásban kell elsősorban segíteni. Amikor nem tudunk mit kezdeni érzéseinkkel, a feszítő indulatokkal, az esik jól, ha a másik nyugodtan, empatikusan, szeretettel, megnyugtatással közelít hozzánk, ért és megért. Nem könnyű a feszült helyzetekben felülemelkedni, de ha képesek vagyunk arra figyelni, hogy a kiabáló, ajtócsapkodó családtagunk csupán azt jelzi, hogy nincs jól, akkor könnyebb nem visszakiabálni, hanem megértéssel, megnyugtatóan fordulni hozzá. Ez jó mintaként is szolgálhat, és talán visszakaphatjuk a csillapító, megnyugtató hozzáállást, amikor mi válunk túlságosan feszültté.

  • ? KORONAVÍRUS - HOGYAN BESZÉLGESSÜNK RÓLA A GYEREKEKKEL?

    A koronavírusról és hatásairól folyik a szó mindenütt, így a gyerekek segítségére kell sietnünk azzal, hogy nyílttá tesszük az erről való kommunikációt. Jó, ha nincs titok, nincs tabu, lehet erről kérdezni és a megértéssel, a kapott erőforrásokkal biztonságérzetet nyerni. Érdemes rálátnunk, hogy az ő fejükben mi van erről. Amikor hallgatjuk őket, körvonalazódni fog, hogy min aggódnak a leginkább. Amikor nehéz témákról beszélünk, jó, ha röviden, egyszerűen, a rémisztőbb részletek mellőzésével fogalmazunk. Érdemes pontosan és érthetően átadni a tényeket, miközben minden lehetséges módon törekszünk a stressz, a félelmek csökkentésére. Bármilyen részlettel kapcsolatban van cselekvési lehetőség, erőforrás, megnyugtató információ, azt mindenképp említsük meg, amikor a COVID-ról beszélünk. Nekünk is jó, ha ezeket felelevenítjük magunkban. A kisebbeknek elég annyit tudniuk, hogy ez egy vírus, amely most az egész világon terjed, olyan pici, hogy láthatatlan és könnyen bejut a szervezetbe. Az oltással, maszkkal, kézmosással, távolságtartással tudunk védekezni ellene. A nagyobbakkal inkább párbeszédet folytassunk, azt tegyük lehetővé, hogy kérdezzenek, tisztázzák, ami nem világos számukra.

    Ha a gyermekünk az iránt érdeklődik, hogy mennyire veszélyes a vírus, mennyire kell félni tőle, erre is őszintén, megnyugtató módon érdemes válaszolni, hangsúlyozva, hogy a legtöbb ember, aki elkapja betegséget, leküzdi és meggyógyul belőle, és a beoltottak számának növekedésével egyre biztonságosabbá válik újra a világ. Megnyugtatásból, szorongás csökkentésből sosem lehet túl sok. Ajánlás: TÓTH KRISZTINA: JÁRVÁNYMESE

  • ? MEGKÜZDÉS A SZORONGÁSSAL- HOGYAN SEGÍTSÜNK A GYEREKEKNEK

    Segít a gyerekeknek, ha megerősítjük őket abban, hogy rendben van, ha félnek, indulatosak vagy szomorúak a vírus miatt, mindenkinek nehéz a bizonytalanság. Bíztathatjuk őket, hogy nyugodtan hozzák szóba, ahányszor csak rossz gondolataik vagy érzéseik támadnak. Jó, ha megtapasztalják, hogy amikor a nehéz érzéseinkről beszélgetünk, könnyebbé válnak attól, hogy kimondjuk, ami bennünk van. Segíthet az is, ha lerajzoljuk vagy eljátsszuk, hiszen eközben is beszélgetünk és képessé válunk kezelhetővé tenni nehéz lelki tartalmakat. A rossz érzéseket ábrázoló rajzot azután szertartásosan kidobhatjuk, eláshatjuk vagy megetethetjük gondevő szörnyecskével. Azt is megkérdezhetjük a gyerekektől, hogy mire volna szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat: beszélgessünk, bújjunk össze, játsszunk, énekeljünk. Adjuk meg nekik, amire vágynak!

    Nekünk felnőtteknek is segít, ha számba vesszük, milyen sok eszközünk van önmagunk megnyugtatására: relaxálhatunk, meditálhatunk, imádkozhatunk, használhatunk különböző légzéstechnikákat, végig gondolhatjuk mindazt, ami rajtunk múlik a jelen helyzetben, látva azt, hogy van cselekvési lehetőségünk. Az éneklés, tánc, ugrálás közkedvelt stresszcsökkentő technikák a gyerekek körében, felnőttként is érdemes kipróbálni. Megtaníthatjuk a gyerekeket egy biztonságos hely elképzelésére, önmagunk odaképzelésére vagy le is rajzolhatjuk a biztonságos helyet. Megkérdezhetjük a gyerekeket is, hogy nekik van-e ötletük, mi lenne megnyugtató számukra. Nagyon jó, ha saját ötlettárukat és tapasztalataikat mozgósítják. Nehéz időket élünk a koronavírus miatt, de életre szóló segítséget adunk a gyerekeknek azzal, ha megtanítjuk őket a megküzdésre, a belső erőforrások mozgósítására, és arra, hogy amikor nehezebb az élet odakinn, idebenn a lelkünkben hogyan találunk megnyugvást.

    Mozduljanak ki a valóságba! Közösen, együtt, hiteles szülői mintát mutatva túljutnak majd a nehéz időszakon a család és a benne lévő egyének megerősödésével.

GY.I.K.: TEST

  • ? MÁR KÉT ÓRÁJA A GÉP ELŐTT ÜL

    Amikor az ember sokáig – jellemzően 90-120 percen keresztül – csinál egyfajta dolgot, szükségszerűen eltompul a figyelme, türelmetlenebbé válik, nehezebben koncentrál. Ez különösen igaz, ha mindezt inaktívan, ülve végzi. A legfontosabb javaslat, hogy egy játékülés ne legyen több, mint 120 perc! A szellemi fáradtság elleni legjobb gyógymód a testmozgás. Még ha csak 5 percet is szánnak rá a játék közben, sokkal jobban fogják érezni magukat!

    Ha elfáradtak, pihenésképpen végezzenek olyan mozgásokat, amik felpezsdítik a vérkeringésüket és a figyelmüket, mint pl. egy 7 perces funkcionális edzés, jóga vagy akár egy rövid séta, kerékpározás odakint!

  • ? INAKTIVITÁS

    Az emberi test az evolúció során fejlődött olyanná, amilyen most is, azaz mozgásra, haladásra, aktivitásra alkalmassá. Viszont az evolúció során a modern ember az első, aki nem használja ki a teste mozgásos lehetőségeit, sőt!

    Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint minden iskolás gyermeknek legalább napi 60 perc közepes vagy magas intenzitású mozgást kell végeznie ahhoz, hogy ne romoljon az egészsége. Közepesen nehéz testmozgás lehet pl. a kutyasétáltatás, sík terepen bringázás, magas intenzitású testmozgás pedig a kosárlabdázás, dimbes-dombos terepen történő futás.

  • ? SOSEM FOG KIKAPCSOLNI, HA MINDIG ONLINE

    A digitális térben elérhető szolgáltatásokat, szórakozási formákat tudatosan úgy fejlesztették, hogy az ember pszichológiai igényeit kiszolgálja, egyben befolyásolja azt. Ha nem figyelünk, nagyon könnyen beszippant, több időt töltünk velük, mint kellene, és ha egy bizonyos ideig nem játszik a gyerek, úgy érzi, lemarad, nem lesz sikeres majd benne stb. A valóság az, hogy a játékok, a twitch vagy YouTube videók túlzott fogyasztása hamis előrehaladás-érzetet ad, leköti a figyelmüket és nehezíti azt, hogy tudatos felhasználók legyenek, akik képesek szabályozni az online tartalmak fogyasztását.

    A digitális detoxikálás egy olyan folyamat, amikor tudatosan figyelünk arra, hogy ne használjunk semmilyen elektronikai eszközt, elsősorban az internetet és az okostelefonokat. Ilyenkor időd adunk a szervezetünknek, főként az idegrendszerünknek, hogy kicsit megnyugodjon, rendeződjenek a gondolataink.

    Az a legjobb ha ezt összekapcsoljuk valamilyen szabadban végzett tevékenységgel, sétával, túrázással, kertészkedéssel vagy akár olyan házkörüli munkával, amivel szebbé tehetjük a környezetünket!

  • ? KONCENTRÁCIÓ

    A kontroller használata során meglehetősen apró, finom mozdulatokat kell végezni, amihez – az egyre szofisztikáltabb és realisztikusabb játékok miatt – egyre nagyobb figyelem-szintigény is társul. A koncentrációt viszont nem csak játék közben lehet fejleszteni.

    Egyidőben egy valamire tudunk figyelni igazán! Ha a figyelmünket meg kell osztanunk, valójában egyik dologra sem figyelünk.
    A figyelem összpontosítását gyakorolhatjuk „zsonglőrködéssel” labdákkal, kendővel, egyéb eszközökkel, „trükkökkel” pénzérmével, kártyalap mozgatásával, esetleg különböző instabil vagy stabil felületeken, vagy eszközön történő egyensúlyozással. A gördeszkázás például remek eszköz erre!

  • ? AZ EMBERI KAPCSOLATOK MÁSOK A VALÓSÁGBAN ÉS A VIRTUÁLIS TÉRBEN

    Nagyot dob a játékélményen, amikor a gyerekek online játszanak egy vagy több emberrel. Viszont azáltal, hogy nincsenek egy helyen, csak mikrofonon és chat-en keresztül tudnak kommunikálni, nem látják a másik tekintetét, arckifejezéseit, testbeszédét. Az egészséges szociális és érzelmi fejlődéshez elengedhetetlenek a másokkal való fizikai együttlét, az elmélyült beszélgetések, a másik reakcióinak metakommunikációs érzékelése és értelmezése.

    Sokat segít, ha „offline” találkozókat szerveznek azokkal az emberekkel, akikkel amúgy szívesen játszanak online. A hagyományos sportok tökéletesek erre, mint pl. a focizás, kosárlabdázás, nem labdajátékok közül a kerékpározás, kültéri fitnesz parkok használata, de akár bekapcsolható a gaming is, pl. egy lézerharc játék során. A lényeg, hogy a valóságban is érje őket közös élmény!

  • ? MINDENNAP TENNI KELL AZ EGÉSZSÉGÜKÉRT!

    Akár a virtuális világban, akár az offline világban szeretnénk sikeresek lenni, az egészségünk megőrzése kulcsfontosságú! A túlzott mennyiségű képernyő előtt, ülve töltött idő káros hatással van a szív- és vérkeringésre, az izmok és ízületek állapotára, a testtartásra, amik végső soron betegségeket, fájdalmakat okoznak a későbbiekben. Rendszeresen használnunk kell a testünket annak érdekében, hogy fejlődjön, de legalábbis ne romoljon a fittségünk!

    A legfontosabb, hogy olyan mozgásformákat válasszunk, amiket örömmel és rendszeresen végzünk, mert így lehet csak fenntarthatóan az életvitelünk része! Törekedni kell arra, hogy hetente legalább 2-3 alkalommal végezzünk legalább 35-40 perces edzést, testmozgást.

    Erősítéshez választhatunk funkcionális edzést (pl. 7 minute workout gyakorlatsorozatok), heveder (TRX), egyéb saját testsúllyal végezhető feladatokat. Az állóképesség fejlesztéséhez ún. kardio tréningeket (Legalább 20 perc futás, legalább 30 perc kerékpározás, evezés, ellipszis tréner, görkorcsolya stb.) vagy ún. tabata edzést (rövid, magas pulzustartományban végzett, intenzív feladatokat meghatározott pihenőidővel). A testtartás javítása és az ízületek mobilizálása érdekében a legjobbak a különböző jóga feladatok. Figyeljünk arra, hogy egy héten lehetőleg mindhárom kategóriából szerepeljenek gyakorlatok az edzések során!

  • ? FIGYELD MEG KÍVÜLRŐL MAGAD!

    Manapság egyre több élmény és hatás éri az embert az online térben. Az okostelefonok „mini-irodaként” működnek, mindig elérhetők vagyunk, rengeteg dolgot megosztunk magunkról a közösségi médiában, amit amúgy nem tennénk meg. Az egészségesen befogadhatónál jóval nagyobb mennyiségű hírt, reklámot fogyasztunk. Gyakran ezek tévutat jelentenek a fejlődésünkben: pl. a Facebook értesítések vagy üzenetek során olyan érzése van az embernek, hogy számítok valakinek, fontos vagyok mások számára. Azonban ezek nem valós, az egészséges pszichológiai fejlődést támogató hatások, hanem annak az eszköze, hogy az online tér minél jobban a fogyasztójává tegyen.

    Figyeljük meg, mivel telik egy napunk! Mennyi időt töltöttünk a gép előtt, hányszor néztünk rá a Facebookra, Tiktokra csak azért, mert nem volt más dolgunk! Vizsgáljuk meg, mi volt az a közösségi média tevékenység, ami halaszthatatlan volt! Amitől úgy érezzük, sokat segített vagy nagyon jó szórakozás volt! Látni fogjuk, hogy a céltalan görgetés helyett rengeteg olyan dolgot csinálhattunk volna, ami örömet okoz, ami feltölt, ami segíti a személyiségünk fejlődését.

    Egyéni preferenciáknak megfelelő, egészségmegőrző, -fejlesztő testmozgások, sportok: túrázás, kerékpár, futás, csapatsportok iskolai környezetben és azon kívül is, kül- és beltéri fitness terem használata, tánc, zumba, aerobik, kertészkedés, kutyasétáltatás stb.

    Az agy felfrissülését segítő tevékenységek: olvasás, meditáció, rajzolás, színezés, kreatív munkák.

    A közösségi élményeket elősegítő tevékenységek: utazás, társasjátékozás, kártyázás, közös főzés, étteremlátogatás, kulturális programok, koncertek, kiállítások stb.

AVASD FEL A TAVASZT!

Mozgás, jó levegő, társas kapcsolatok – ez kell most az eddig bezárt kamaszok testének és lelkének! Bezártság, kiégés, krónikus mozgáshiány, képernyőfüggés, szorongás, szociális elszigetelődés és enerváltság - csak néhány jelenség azok közül, amelyeket a gyerekek és kamaszok átélnek a több mint egy éve tartó pandémia körülményei és hatásai miatt. Ezek azok a szakemberek és szülők által beazonosított nehézségek, amelyek függetlenül attól, hogy valaki átesett-e a betegségen vagy sem, jelen vannak az iskolás korcsoportokban. Rendkívüli mértékben lecsökkent a diákok testmozgása, szociális élete, élményeinek száma és inspirációja. Hogyan segítsük őket vissza a világba, az egészséges, korosztályuknak megfelelő életbe, tevékenységbe? A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a gyerekeket, kamaszokat motiváló, inspiráló, mozgásra és társas együttlétre ösztönző kampányt indított „Avasd fel a tavaszt, engedd ki a valóságba!” elnevezéssel, melyben a szülőknek is segítséget nyújtanak az új helyzethez való alkalmazkodásban, megoldáskeresésben.

A konferencia az EFOP-3.2.8-16-2016-00001 azonosítószámú, „T.E.S.I.-2.0-Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében” elnevezésű kiemelt projekt keretében valósul meg.

Engedd ki a valóságba!
Pap Erika

PAP ERIKA

A lélekmorzsákat Pap Erika klinikai szakpszichológus vezetésével a Murmo Team tagjai a Pro Juventa Alapítvány szakmai megvalósítói írták. Név szerint: Csáky-Pallavicini Zsófia, Józsa Balázs, Pap Erika, Schwanner Zita, dr. Sonnevend Mária, Veres Júlia.

Erika és csapata szeretné, ha a pszichoterápiás lelki munka értéke és haszna egyre nőne a társadalomban, és minél több gyerek és kamasz súlyosabb lelki problémáinak kialakulását meg tudnánk előzni. A klinikai munkájuk mellett nagy hangsúlyt fektetnek ezért a prevencióra, és ezen a ponton csatlakoznak a kampányhoz. www.murmo.hu, www.projuventa.hu

BORONYAI ZOLTÁN

Boronyai Zoltán vagyok, testnevelő tanár, kosárlabda edző, a Magyar Diáksport Szövetségnél szenior szakértő testneveléssel és testmozgással kapcsolatos projektekben. Három fiunk van, 15, 13 és 11 évesek, így a járvány okozta kihívásokat első kézből tapasztaltuk és próbáltunk választ adni rá. Fontos lépés volt, hogy az első lezáráskor pár napon belül kialakítottunk egy rendszert a családon belül, hogy kinek milyen napi feladatai lesznek, beleértve a tanulást, a házimunkát, a testmozgást és a játékot is. Maradéktalan sikerről nem tudok beszámolni, de jelentősen felerősödött a jelentősége annak, hogy a család, mint közösség együtt legyen, közösen éljenek meg élményeket, legyen szó társasjátékról, közös főzésről, közös mozgásról, munkáról vagy xboxozásról.

Boronyai Zoltán

AKTIVITÁSKERÉK

Avasd fel a tavaszt, pörgesd ki a napod az alábbi kerékkel, és végezd el azokat a tevékenységeket, amiket kidob neked a gép! Néhány apró tipp a testi és lelki feltöltődéshez, de a hatása különleges és nagy lehet. Használd, akár naponta többször és oszd meg ezeket az útravalókat másokkal is!

Először válaszd ki a pörgetés erősségét, utána nyomj a Pörget gombra!


Erősség » Gyenge Közepes Erős

Újra próbálkozom...

Spin

Sajnáljuk, de a böngészője nem támogatja a Canvas-t.

MOZDULJ KI A VALÓSÁGBA!

Rendszeres mozgás, jó levegő, társas kapcsolatok. Ez kell most a bezártság után a kamaszok testének és lelkének. A testmozgás, a szabad levegő és szociális kapcsolódás olyan természetes része az életüknek, amely hozzájárul a mentális és fizikai kiegyensúlyozottsághoz és ezekből hiányt szenvedtünk mindannyian az elmúlt időszakban. Mi lehet a megoldás? Hallgasd meg Nagy Laci, Szilágyi Áron és Nagy Tímea motiváló tanácsait a következő videókban.
Nézd meg a YouTube-on

Milyen játékos formában érdemes újra nekiállni a rendszeres testmozgásnak? Hogyan birkóztak meg influencereink az elmúlt több mint egy év kihívásival, és milyen tanulságokra jöttek rá? Érdemes az egész családnak megnéznie Nagy Beni, Szendy Lilla és a Face Teames srácok vlogját, mert szuper tippeket kaphattok arra, hogyan érdemes újra visszatalálni egymáshoz és közösen mozogni.
Nézd meg a YouTube-on